Napló - Albánia

1. nap - Érkezés Montenegróba, Rijeka Crnojevica, Kotor, Budva


2007. július 28. szombat

Péntek délután 5-kor volt a találkozó, 7 órára fel is pakoltuk a két lakóbuszt. Az utazás sokkal hosszabb volt, mint terveztük, mivel a járművekkel sokkal lassabban tudtunk haladni, plusz nem számoltunk a 2 órás várakozással a magyar-szerb határon. Első napi úticélunk a Kotori-öböl volt, útközben azonban megálltunk pár helyen. Először egy gyors pihenőt tartottunk a Moraca kolostornál. Ezután Montenegró fővárosán, Podgoricán áthaladva a pirossal jelzett főút helyett a rosszabb minőségű, szerpentines sárga utat választottuk, elsősorban azért, hogy útba ejthessük Rijeka Crnojevica falut, ahonnancsodálatos kilátás nyílik a dombok között szélesen kanyargó folyóra, melyet kétoldalt buja vízinövények fednek.

A panoráma tényleg lenyűgöző, csak a nagy páratartalom miatt nem lehetett messzire ellátni, illetve a fényképek sem lettek igazán jók. Utunkat folytatva hosszasan gyűrtük a buszokat, hogy feljussanak a szerpentines úton, majd a hegyeken átjutva az út lassan leereszkedett a Kotori-öbölbe (milyen kár, hogy nem hoztunk biciklit, végéig gurulhattuk volna a lefelé vezető utat). Innen ismét fantasztikus volt a kilátás a már-már fjordszerűen benyúló tengeröbölre, csak a nagy páratartalom rontotta el kicsit az örömünket. Ahogy közeledtünk, egyre jobban kivehetőek voltak a körvonalak, a part, a város, a kikötőben álló hajók. Végül megérkeztünk Kotor városába, ahol a hosszú utazás után első dolgunk volt csobbanni a (nem túl tiszta) tengerben. Fürdés után elindultunk felfedezni a várost, először felmásztunk a hegyoldalba épített fellegvárba, majd sétáltunk egyet a gyönyörű állapotban megőrzött óváros szűk, macskaköves utcácskáin és terein. Mindenhol éttermek és kávézók voltak, az egyik helyen - ahonnan szép kilátás nyílt egy térre - meg is vacsoráztunk. Némi kommunikáció probléma miatt mindenből kétszer annyit hoztak ki, mint kértük, de gyorsan megtanultuk, hogy egy étel nevét csak annyiszor ejthetjük ki a szánkon, ahányat kérünk belőle. Kotor nagyon jó benyomást tett ránk, legközelebb is szívesen látogatnánk vissza erre a hangulatos, olasz falucskákat meghazudtoló óvárosba.

Vacsora után magunk mögött hagytuk Kotort és a 40 km-re délre fekvő Budva városában kerestünk szállást. Meg is találtuk a kempinget, és néhányan még bementek az üdülőhely központjába, ahol hatalmas éjszakai élet folyt: egymást érték a dübörgő diszkók, iszonyatos mennyiségű ember tolongott az utcákon, nagy volt a pörgés.

 

Néhány szó Montenegróról...

Montenegró a világ 194. és egyben legfiatalabb állama. Montenegró 1991-ig a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság 6 tagállamának egyike volt. Jugoszlávia szétesése után 1992-ben létrejött a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság, melynek két tagállama Montenegró és Szerbia voltak. 2003-ban ez átalakult Szerbia és Montenegró Államközösségévé, amely a két állam laza szövetségén alapult. 2006. május 21-én, az EU-val három évvel korábban aláírt átmeneti egyezmény menetrendjének megfelelően népszavazást rendeztek arról, hogy Montenegró továbbra is része legyen-e Szerbia és Montenegró államszövetségnek, vagy függetlenedjen tőle. Az Európai Unió 55%-os küszöbhöz kötötte a montenegrói függetlenség lehetőségét. A referendum eredménye szerint a montenegrói lakosok 55,5%-a szavazott a Szerbiától való függetlenségre. A különválás hivatalosan 2006. június 3-án lépett életbe, az Európai Unió Külügyminiszteri Tanácsa pedig 2006. június 12-én ismerte el.

A Crna Gora elnevezés "fekete hegy"-et jelent, vagyis "a fekete hegyek országa". A legtöbb nem-szláv európai nyelvben olasz közvetítéssel ennek a névnek újlatin fordítása, a Montenegró honosodott meg (monte=hegy, negro=fekete).

A mindössze 14 ezer négyzetkilométer területű országban 616 ezren laknak. Montenegró legjelentősebb nemzetisége a montenegrói: 267 229 fő, az ország lakosságának mintegy 43%-a. Ezenkívül jelentős a szerb (198 414 fő, 32%), és bosnyák (48 184 fő, 7,77%) kisebbség. A fennmaradó 18%-ot főként albánok és cigányok alkotják.

Turizmusa az ország egyik húzóágazatává válhat, kiemelkedő szépségű tengerparti üdülőhelyei: Budva, Sveti Stefan, Herceg Novi és a Kotori-öböl, Tivat, Ulcinj. Az ország másik természetes gazdasági ága a halászat. Az országban jelentős a feketegazdaság szerepe, sokan élnek (főleg cigaretta- és ember-) csempészésből. Ezeket a tevékenységeket az albán és az olasz maffia irányítja.

Montenegró európai viszonylatban viszonylag ritkán lakott hegyvidéki terület a Dinári-hegységben. Meredeken leereszkedő hegyek kísérik öblökkel tagolt partját az Adria mentén. Legnagyobb öble a Kotori-öböl. Természeti környezete rendkívül szép és változatos, négy nemzeti park található az országban:

  • Skadarsko jezero Nemzeti Park
  • Lovćen Nemzeti Park
  • Biogradska Gora Nemzeti Park
  • Durmitor Nemzeti Park (két nagy folyóval: Tara és Piva)

A Durmitor nemzeti parkban található Európa legmélyebb és a világ második legmélyebb kanyonja: a Tara-szurdok, melynek mélysége néhol eléri az 1300 m-t.