Fő oldal
Utazás dátuma: 2006.10.17 - 2006.10.27
 
 


Mai dátum:  

 

Az oldal látogatottsága


Email:

1
 
 
Bevezető

Peti régi álma volt, hogy eljusson Egyiptomba. Amikor nyáron elkezdtük szervezni az utazást, kiderült, hogy a barátai közül is sokan szeretnének csatlakozni, így végül 10-en vágtunk neki. A többiek inkább pihenni és búvárkodni szerettek volna, és egy hétre jöttek, míg mi 11 napra mentünk, és inkább utazgatni akartunk, és a célunk az volt, hogy minél többet lássunk ebből az ősi kultúrából.
Jól jellemzi az utazásunkat, hogy a 12 éjszakából mindössze ötöt töltöttünk szállodában, egyet a sivatagban, hatot pedig utazással (2 éjszaka repülőn, 1 vonaton, 3 buszon). Az első 3 napot Hurgadán töltöttünk, majd a következő 1 hét alatt 3600 km-t tettünk meg. A viszontagságok ellenére nagyon élveztük, és azt hiszem, elmondhatjuk magunkról, hogy megnéztünk mindent, ami ennyi idő alatt megnézhető volt. Nem mellékesen pedig annyi élményt és benyomást szereztünk Egyiptomról és az ott élő emberekről, amennyiről egy átlagos ide látogató "tömegturista" álmodni sem merne.

Benyomások az országról (Peti)
Az utazásunk során nagyon vegyes kép alakult ki bennem erről az országról (sajnos inkább rossz, mint jó). Mivel nem csak a szálloda kertjében és tengerpartján töltöttük az időnket, ezért nagyon sok emberrel érintkeztünk és sok olyan helyen is jártunk, ahol átlagos turisták nem igen fordulnak meg.  Csodálatos műemlékeket, oszlopcsarnokokat és templomokat láttunk, hatalmas piramisok tövében sétálgattunk, de végig azt éreztem, hogy az arabok "nem érdemelték meg" azt a hatalmas örökséget, amit az ókori civilizáció hagyott rájuk. A helyi emberek többségének ezek a műemlékek puszta kőrakások, és ha úgy alakul, akkor ráengedik a folyókat, vagy akár betemetheti őket a sivatag is. Az egyetlen dolog talán, ami miatt léteznek, hogy a turisták kíváncsiak rájuk, és fizetnek érte. Beszéltünk olyanokkal is, akik még életükben nem jártak a piramisoknál, pedig ott laktak 10 km-re tőle. A helyi embereket nem érdeklik a saját országuk kulturális öröksége (legalább is én ezt tapasztaltam). Sokan a piramison kívül egyetlen jelentős műemléket sem tudnak felsorolni. Úgy élnek ott, mint ha épp csak albérletben lennének. Ez nagyrészt a muszlim vallásból is ered, mert Mohamed megátkozta a fáraók egyiptomi kultúráját.

Nekem nem tetszett a folyamatos alkudozás sem. Az első két napban még persze vicces, hogy hú milyen olcsón meg tudtam venni, de mikor már az ivóvízért és a taxiért is alkudozol nap mint nap, az már nagyon fárasztó tud lenni. Ráadásul akármennyire is alkudod le az árakat, biztos lehetsz benne, hogy pont dupla áron vetted meg, mint a helyiek. Szörnyű, hogy bemész egy boltba, hogy megvegyél magadnak néhány poharat, és egy 40 perces alkudozás után úgy jössz ki, hogy már megint át akart verni, és nem veszel semmit. Egyiptomban egyetlen árcédulát sem láttunk. Az árakat hasraütés-szerűen állapítják meg. Nem ritka, hogy egyik boltban ugyanarra az árucikkre háromszoros árat mond be az eladó. Az alkudozásnak az örömét is elveszik, amikor egy 70 fontos árral indulnak egy 15 fontos bögrénél. Hazafelé naivan megpróbáltam két óra alatt elkölteni 7 000 forintot. Szerettem volna venni 4 bögrét és két tányért. Gondoltam ennyi idő bőven elég lesz. Hát majdnem lekéstük a gépet. A sztorit leírtam, mert nagyon jól példázza az egyiptomi vásárlást. A véres alkut itt olvashatod el.

A harmadik dolog, ami nagyon aggasztó, az a rengeteg szemét, ami ezt az országot elárasztja. És sajnos ez nem szegénység, vagy gazdagság kérdése. Tapasztalataim szerint az emberekben egyáltalán nincs meg az igény, hogy rendezett körülményeket teremtsenek maguk körül. Sehol egy szemetes (csak Kairó belvárosában láttunk néhányat), feltehetően a hulladékelszállítás sincs megoldva, hiszen méteres kupacokban áll a szemét a vonat mellett, a tízemeletes házak között (!). Az utcákat sok helyen rothadó szemétszag árasztja el. Sofőrünk, aki a piramisokhoz fuvarozott minket, azt mondta, hogy nem az autópályán visz minket, mert így sokkal többet látunk az országból. Hát tényleg többet láttunk! Egy öntözőcsatorna mellett haladtunk vagy fél órán át. Ez az út még nekem is megdöbbentő volt, egy hónap India után is (lehet hogy már régen jártam ott). 10-20 méterenként fél méteres szeméthalmok beleöntve a folyóba, döglött kecskétől a traktor keréken át szinte minden megtalálható volt benne. Az utak mellett borzasztó nyomorban éltek az emberek, a házak inkább sertésólra hasonlítottak, mintsem otthonra. Teteje szinte egyiknek sem volt. Persze azok a turisták, akik egy egyhetes all inclusive ellátással élvezik a nyaralást, és ki sem mozdulnak a szállodából, azok ezt egyáltalán nem tapasztalják.

 

 
 
1
 
1

TÜNDI & PETI (PIRAMIS)
A két utazó

SZENT SIMEON
Csillag

VÖRÖS-TENGER
Csillag

II. RAMSES
Abu Simbal

FELUKKÁZÁS

A MÉRGEZŐ HAL
Tövis hal

MR. RABBIT
Nyuszi

KEPHRÉN PIRAMIS
Nyuszi